0 megjegyzés

Gofri, gofrisütő nélkül, grillserpenyőben

Tegnap beszereztünk egy grillserpenyőt, mert K. már nagyon régen vágyott rá. Ki is akartuk próbálni, úgyhogy pácoltunk húst, hogy majd jót grillezünk, de valahogy elment a délelőtt és nem volt kedvünk nekiállni főzni. Úgyhogy tévéztünk. És mivel nincsenek véletlenek, épp Jamie főzött - pontosabban sütött - ráadásul nem is akármit: gofrit, grillserpenyőben. Így adta magát az ötlet, hogy hús helyett inkább ezzel avatjuk fel a sütőt. És milyen jól tettük! Maga a tészta nagyon hasonlít a palacsintatésztára, de szerencsére nem kell az olajszagban álldogálni órákig. Ahogy Jamie is kért minket, bátrak voltunk, és az egész tésztát egyszerre sütöttük meg, úgyhogy kb. 20 perc alatt elkészültünk egy akkora adag gofrival, ami négy embernek is elég lenne. Biztos, hogy sokszor sütünk még! Semleges ízű tésztát kapunk, így édes és sós feltéttel is jól működik, mi tegnap Nutellával ettük. Jó étvágyat! :)


Hozzávalók:
  • 2 egész tojás
  • 225 gramm liszt
  • 300 ml tej
  • 7 gr sütőpor 
  • 1 tk. szódabikarbóna
  • 1/4 tk. só
  • 100 gr olvasztott vaj + kevés a kenéshez
  • A tojásokat habverővel elkeverjük a tejjel, majd hozzáadjuk a sütőport, a szódabikarbónát, és a sót. Belekeverjük a lisztet is, végül az olvasztott vajat adjuk hozzá, de azzal már nem keverjük sokáig.


A grillserpenyőt felhevítjük, ha már forró, akkor felolvasztunk benne egy kis darab vajat. A tésztát részletekben is kisüthetjük, de úgy is teljesen jól működik a dolog, ha az egész masszát egyszerre öntjük bele. Oldalanként kb. 8-10 perc kell neki közepes lángon. Bármilyen édes, vagy sós feltét megy hozzá, melegszendvics-alapként is simán el tudom képzelni. :)

read more
0 megjegyzés

Ha beteg a baba: kórházi csomag babáknak, gyerekeknek

Sajnos a napokban úgy alakult, hogy egy betegség miatt lehet kórházban kötünk ki a kislányunkkal. Ahhoz, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen összepakolnom mindent, összekészítettem egy csomagot, hogyha ne adj' Isten szükség lenne rá, rögtön indulhassunk. Abból indultam ki, hogy a kórházban nem áll rendelkezésre (szinte) semmi - mint a szülésnél... :D

Leírom nektek is, hátha jól jön valakinek:

Dokumentumok, iratok:

  • a baba kiskönyve
  • TAJ-kártya
  • lakcímkártya

Evés, ivás:

  • evőeszköz
  • pohár
  • cumisüveg (teás/tápszeres)
  • tányér
  • mosogatószer
  • papírtörlő
  • partedli

Tisztálkodás:

  • tusfürdő
  • törölköző
  • nedves törlőkendő
  • pelenka
  • pelenkázóalátét
  • popsikrém
  • hintőpor
  • kézi mosószer
  • folyékony szappan
  • sampon
  • papírzsebkendő
  • WC-papír (!!!)

Ruha: 

  • rugdalózó (pizsamának) - napi 3-mal készülök a vizsgálatok miatt
  • body - szintén
  • kényelmes, vékony nadrág (melegítőnek)
  • rövid ujjú póló
  • hosszú ujjú póló
  • vékony pulcsi
  • zokni
  • köntös
  • hálózsák
  • benti cipő, ha esetleg sétálgathat a pici

Egyéb:

  • alvóállatka 
  • vékony takaró
  • cumi
  • mesekönyv
  • játékok (talán érdemes egy új játékot is vinni, hogyha a pici infúzión van, viszonylag hosszabb időre lekösse őt)
  • esetleg babavíz, tápszer




read more
0 megjegyzés

5 perces DIY: a dísztök és az akril spray esete

Mostanában nagyon tetszenek a bronz/arany felületek, pedig régen ki nem álltam őket. Közeledem a 30-hoz, na. Így nem volt kérdés, milyen színt veszek elő a novemberi dekorhoz. :)

"Hozzávalók":
  • 2 igazi, vagy műanyag/fa/stb. dísztök
  • akril spray
  • egy nagyobb doboz "paravánnak"


Az október elmúltával ráuntam a kis dísztökeimre, de nem volt szívem kidobni őket,  mert teljesen épek. Így gondoltam egy merészet, és lefújtam őket akril spray-vel. Két, vékony réteget kaptak, és nagyon szép fényes lett a végeredmény! A spray már 15 perc után érintés-száraz, de a teljes száradás egy nap. Annak érdekében, hogy ne legyen az egész erkély festékes, a barátnőmtől kapott tippet alkalmaztam: egy dobozból "paravánt" készítettem a tökök köré, alájuk pedig letettem egy kartonpapírt, így 99%-ban megvédtem a csempét, és csak 1%-ban sikerült lefújnom aranyra. (Mondjuk nekem tetszik.)

A spray az Obi-ból van, Dupli Color Effct a neve, és teljesen olyan színt kapunk, mint ami a kupakon is szerepel. Ha jól emlékszem, 1600 Ft-körül volt a 150 ml-s flakon. Biztos, hogy fogok még venni pár árnyalatot, mert egyrészt gyorsan lehet vele szép eredményt elérni, másrészt így kicsit graffitis-nek érezhetem magam, amikor válogatok a boltban. :D (A szomszéd ki is jött az erkélyre, és nekem szegezte a kérdést, miközben ráztam fel a flakont, hogy babacsörgő, vagy festékszóró van-e a kezemben. :) )

És a végeredmény:



read more
0 megjegyzés

A családi linzer recept

Ma egy olyan receptet hoztam Nektek, amit - ha bombabiztos eredményre van szükség - nagyobb családi összejövetelekre szoktam sütni. Ez a linzer most egy névnapozásra, születésnapozásra készült. Rólam tudni kell, hogy nem vagyok az a nagy kísérletezős típus a konyhában amúgy sem, úgyhogy mindig örülök, ha valami egyszerű és finom receptre bukkanok / kapok. Ez is ilyen. (Ne habozzatok velem megosztani jó recepteket, de tényleg!)


A recept a régi főbérlőnktől származik: jó pár éve pont Karácsony után ugrottunk fel hozzá "ügyintézni", és ezzel a sütivel kínált meg minket. A recept még aznap nálam landolt. Nagy sikere szokott lenni, mert mindig puha lesz (és persze finom) - de megmondom őszintén, fogalmam sincs, mennyiben különbözik más linzer receptektől. 

Hozzávalók: (kb. 40 db-hoz)
  • 50 dkg liszt
  • 25 dkg hideg margarin
  • 2 egész tojás
  • 20 dkg porcukor
  • 6 gr sütőpor
  • 1 cs. vaníliás cukor
A margarint kockára vágom, majd egy nagyobb tálban elmorzsolom a liszttel. Ha ez megvolt, a többi hozzávalóval jól összedolgozom. Gyorsan dolgozunk, hogy lehetőség szerint minél kevésbé olvadjon meg a vaj. Én általában beteszem a hűtőbe még 1-2 órára, ha van időm, mert egyrészt ártani nem árt neki, ha áll egy kicsit, másrészt pedig nagyon utálom, amikor linzertésztában fürdöm nyújtás közben.Vááá. Ha ez megvolt, kb. 2 mm vékonyra kinyújtom, szaggatom, és végül légkeveréssel, 190 fokon megsütöm. Nagyon hamar megbarnul, érdemes gyakran ránézni, hogy épp hol tart a folyamat. :)

Ha kihűlt, lekvárral megkenem őket, és jöhet a ragasztgatás. Legutóbb óriási újítást vezettem be, ami másnak gondolom teljesen egyértelmű, de nekem nem volt az. :) Az összes sütit kirakosgattam magam elé, megkentem mindet lekvárral, és gyorsan rájuk tettem a tetejüket. Eddig egyenként ragasztottam őket...nem is értem, miért?! :D
read more
2 megjegyzés

Hallöli!

Újra itt. :) Azért fontos az "itt", mert az elmúlt majdnem 1.5 évben máshol írtam naplót: ő inkább egy kismamás/anyukás platform volt, viszont klassz közösségre találtam abból a szempontból, hogy megismerhettem más anyukákat, láthattam, ki milyen érzelmi hullámvasúton ment át a terhesség 9 hónapja alatt, illetve utána, tehát "sorstársakat" találtam. Nekem ez azért volt fontos, mert a költözés után teljesen új közegbe kerültem, ahol jóformán senkit nem ismertem. Ez azóta változott, de a terhességem alatt tényleg szükségem volt egy virtuális közösségre, akikkel éppen hasonló életszakaszunkat éltük. :)

Most, hogy a lányom már nagyobb, és egyre jobban kinyílik számára a világ - sőt mi több, vele együtt fedezzük fel mi is - , nekem is új impulzusokra van szükségem, ezért is vagyok most itt.

Hogy miről fog szólni a blog...na igen, ugye az előző blogom témája elég jól behatárolható volt. :) Hát a mostanié egyelőre még nem az. Nyilván azt az énemet, aki (majdnem) minden nap sminkel, és szereti a szépségápolással kapcsolatos dolgokat, nem tudom teljesen levetkőzni, de egyelőre úgy képzelem, nem ez lesz a fő profil. :) Egyrészt szeretném leírni nektek, hogyan sikerült lediplomáznom kint, Ausztriában, hátha érdekes lehet valakinek a továbbtanuláshoz. Másrészt mostanában egyre többet "kreatívkodom", ennek a hátteréről is szeretnék nektek mesélni picit, hogy miért is van ez, és persze szeretnék minél több kész "projektet" bemutatni a blogon. 

A többi pedig, ahogy eddig is, jön majd magától! :) Örülök, hogy itt vagytok!
read more
1 megjegyzés

Karácsonyfadíszek só-liszt gyurmából

Körülbelül 20 év kihagyás után újra só-liszt gyurmáztam egyet, és kétségtelen, hogy a lelkesedésem is nagyobb most, mint volt gyerekkoromban.
Rájöttem, hogy leginkább az ilyen "szöszölős" dolgokkal tudok mostanában kikapcsolni, úgyhogy tegnap kétszer is adtam az élvezeteknek. :)
solisztgyurma_vol1.JPG
Próbáltam bevonni Lizót is, de be kell látnom, hogy igen naiv gondolat volt feltételezni egy 14 hónapostól, hogy ne kóstolja meg a "tésztát", úgyhogy a kreatív hajlamait egyelőre passzív szemlélőként élheti ki kisasszony.
Hozzávalók:
  • 2 bögre liszt
  • 1 bögre só (lásd még lessons learned)
  • 3/4 bögre langyos víz
  • 1 ek. étolaj
  • illóolaj (opcionális)
Mindent összekeverünk, ha túl ragadósnak találjuk a végeredményt, akkor még egy kis lisztet adunk a masszához, ha túl száraznak, akkor pedig vizet. Kb. pogácsatészta "keménységű" tészta a cél. Közben előmelegítjük a sütőt: én légkeverésen, 120 fokon szárítottam a kiszaggatott formákat. A tésztát kinyújtjuk, és számunkra szimpatikus sütiszaggatóval kiszaggatjuk, és ha fel szeretnénk majd akasztani a kiszúrt formákat, akkor még sütés előtt egy szívószállal, vagy egy hurkapálcával kilukasztjuk őket.
Díszítés:
Itt csak a képzeletünk szabhat határt, szerencsére a só-liszt gyurma egy eléggé megengedő anyag. Én most nyomdáztam (sima tintával, illetve anélkül is - szerintem a legszebbek a "még kicsit tintás" nyomdával készített darabok lettek, mint pl. a koszorú, hóember), szívószállal, illetve fogpiszkálóval lyukasztgattam, és gombokkal lenyomatokat készítettem. Különböző anyagokkal is játszhatunk pl. fenyőággal, csipkével, de akár egy hajkefe tüskéivel is érdekes textúrát érhetünk el.
Sütés után a figurákat lefesthetjük akril festékkel, vagy akár egy mezei golyóstollal is rajzolhatunk rájuk - érdemes egy réteg lakkot kenni rá befejezésként, hogy tartósabb legyen.
Lessons learned:
  • A formák igazából levegőn is megszáradnának - csak napok kérdése az egész. A sütőben 2 óra alatt elpárolog belőlük a nedvesség, de biztos, ami biztos alapon én a már kisütött formákat is még 2 napig hagyom levegőn szikkadni, mielőtt nekiállnék a díszítésnek.
  • Legközelebb vékonyabbra fogom nyújtani a tésztát, olyan 3 mm-re, mert nekem ez még mindig vastag.
  • Durva szemű só helyett a 2. kör már finom szemcsésből készült, sokkal szebb lett a végeredmény. A durva szeművel retro feeling-em lett. :)
  • Legközelebb nem a kedvenc illóolajomat fogom beletenni, mert most eljutottunk oda, hogy rosszul vagyok a szagától... Így, Karácsony előtt kimondottan remek, hogy már most tele van az orrom a szegfű/fahéj illattal. (not)
read more