A családi linzer recept

Ma egy olyan receptet hoztam Nektek, amit - ha bombabiztos eredményre van szükség - nagyobb családi összejövetelekre szoktam sütni. Ez a linzer most egy névnapozásra, születésnapozásra készült. Rólam tudni kell, hogy nem vagyok az a nagy kísérletezős típus a konyhában amúgy sem, úgyhogy mindig örülök, ha valami egyszerű és finom receptre bukkanok / kapok. Ez is ilyen. (Ne habozzatok velem megosztani jó recepteket, de tényleg!)

A recept a régi főbérlőnktől származik: jó pár éve pont Karácsony után ugrottunk fel hozzá "ügyintézni", és ezzel a sütivel kínált meg minket. A recept még aznap nálam landolt. Nagy sikere szokott lenni, mert mindig puha lesz (és persze finom) - de megmondom őszintén, fogalmam sincs, mennyiben különbözik más linzer receptektől. 

Hozzávalók: (kb. 40 db-hoz)

• 50 dkg liszt
• 25 dkg hideg margarin
• 2 egész tojás
• 20 dkg porcukor
• 6 gr sütőpor
• 1 cs. vaníliás cukor

A margarint kockára vágom, majd egy nagyobb tálban elmorzsolom a liszttel. Ha ez megvolt, a többi hozzávalóval jól összedolgozom. Gyorsan dolgozunk, hogy lehetőség szerint minél kevésbé olvadjon meg a vaj. Én általában beteszem a hűtőbe még 1-2 órára, ha van időm, mert egyrészt ártani nem árt neki, ha áll egy kicsit, másrészt pedig nagyon utálom, amikor linzertésztában fürdöm nyújtás közben.Vááá. Ha ez megvolt, kb. 2 mm vékonyra kinyújtom, szaggatom, és végül légkeveréssel, 190 fokon megsütöm. Nagyon hamar megbarnul, érdemes gyakran ránézni, hogy épp hol tart a folyamat. :)

Ha kihűlt, lekvárral megkenem őket, és jöhet a ragasztgatás. Legutóbb óriási újítást vezettem be, ami másnak gondolom teljesen egyértelmű, de nekem nem volt az. :) Az összes sütit kirakosgattam magam elé, megkentem mindet lekvárral, és gyorsan rájuk tettem a tetejüket. Eddig egyenként ragasztottam őket...nem is értem, miért?! :D